A digitális kompetenciáról

Miért beszélünk egyáltalán digitális kompetenciáról?

Persze azon kívül, hogy mostanában nagyon is divatos szó a kompetencia. Röviden azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. Tehát felmenőink is kompetensek voltak sok területen, csak ők még nem használták ezt a modern elnevezést.

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlást tett (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. (Bővebben aki akar erről itt olvashat.) A NAT ez alapján határozta meg a fejlesztendő kompetenciákat:

• Hatékony, önálló tanulás
• Anyanyelvi kommunikáció
• Idegen-nyelvi kommunikáció
• Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség
• Természettudományos kompetencia
• Digitális kompetencia
• Szociális és állampolgári kompetencia
• Kezdeményező-kézség és vállalkozói kompetencia
• Matematikai kompetencia

Digitális kompetencia fejlesztése

Informatikaórán

Azt hiszem a könnyebbel kezdem, mégpedig az informatikával. Itt többnyire egyértelmű, hogy hol fejleszthetjük a digitális kompetenciákat. NAT-ban is olvashatjuk, hogy ,,magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés...''. Mivel ezek amúgy is a tanterv és a középszintű érettségi részét képezik, ezért ezen a fronton szinte biztos, hogy ezeknek az ismereteknek nagy részét elsajátítja a diák. Vannak viszont olyan részei a digitális kompetenciának, amik nem kapcsolódnak ennyire szorosan az informatikaórákhoz, viszont azok keretein belül megmutatható. Ilyen például az internetes biztonság, a kritikai nézetek a neten olvasható tartalmakkal szemben, valamint a digitális íráskészség.

Vannak viszont olyan részei, amik sajnos nem férnek bele az informatikaórák kereteibe, és ennek oka főként az alacsony heti óraszám. Ilyen rész például, amivel az óra keretein belül nem tudunk foglalkozni a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi keretek. 

Matematikaórán

Ez a része egy kicsivel nehezebb, de korántsem kivitelezhetetlen. Napjainkban egyre nyitottabbak az iskolák arra, hogy digitális eszközöket ne csak az informatikaórán használjunk, viszont sajnos még a láthatáron sincs az az időszak, hogy egyéb órákat is nagy számban lehessen gépteremben tartani. Viszont nagyon jó inspiráció egy kurzus, amit az egyetemen ebben a félévben végzek. A kurzus címe okostelefonok a matematikatanításban, és sok olyan applikációt ismertem meg már az első pár alkalommal, amit biztosan fogok majd használni. Így az eszközhasználaton keresztül a különböző appok telepítése, az adott telefon/tablet operációs rendszerének kezelése mind a digitális kompetenciát fejlesztik, valamint a Kahoot! program is jól használható, ami az elektronikus média útján történő kommunikációra példa.

Videó 21. századi készségekről

Én a következő videót azért választottam, mert nagyon fontos készségnek, képességnek tartom a digitális tartalmakkal szembeni kritikus hozzáállást. Sok esetben állítanak valótlant, akár egy hirdetés, akár egy társkeresés, vagy bármi más kapcsán. Rengeteg kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha tudjuk, hogy a facebook-on terjedő körüzenet kacsa, vagy ha tudjuk, hogy két kattintással nem nyertünk iPhone-t, és nem mi vagyunk az egymilliomodik látogatók az oldalon.

A következő videóban a hamis személyazonosságra láthatunk példát. Hiszen ameddig csak a virtuális téren keresztül ismerünk valakit, addig nem tudhatjuk, valójában ki is ül a másik számítógép előtt. Lássuk most egy áldozattól, hogy a hamis személyazonosság mit is okozhat ha nem vagyunk eléggé óvatosak. Reméljük a legtöbben tanulnak ebből, és nem várják meg, amíg saját maguk is így járnak.