Fülek

2016. április 24.

(Szó)fellegekben

Először is nézzük meg mire jó egy szófelhő. Rákeresve mégis mit tud, mire lehet használni nagyon jó tippeket találhatunk, de azért mégis csak az a legjobb, ha az ember saját maga kreativitását éli ki egy ilyen feladaton. Ezáltal rögtön egy javaslattal indítok: célszerű a gyerekeknek kiadni feladatként, hogy ők készítsenek szófelhőt az aktuális témakörhöz. Mire kiválogatják a legjobb beállítást, színt... teljesen belevonódnak az anyagba, a szakkifejezések talán kicsit jobban megmaradnak. A szófelhő, azaz a szavak kiemelésével összeállított kép nemcsak dizájnelem lehet, hanem akár fontos illusztráció is. Ez elég jól hangzik, úgyhogy ki is próbáltam gyorsan.

Matekóra:


Éppen most írok matematikatanítás és szakmódszertan című tantárgyamra beadandót statisztika témaköréből. A beadandó lényege az, hogy bemutassam a teljes témakör minden problematikáját óravázlatokkal, tanmenetrészletekkel, összeállított témazáró dolgozattal, és minden olyan dologgal, amire szüksége lehet annak, aki statisztikát akar tanítani középiskolában. Amikor ezeket az órákat tervezgettem, és közben eszembe jutott a blog hirtelen szöget ütött a fejembe, hogy a témából készíthetnék egy szófelhőt, amit az összefoglaló órán meg lehetne nézni. A gyerekekhez is közelebb tudnám hozni talán a tananyagot, ha valami olyan mintába rendezem el, ami a legtöbbjük számára valami kedves motívumot adjon ki. Esetleg házi feladatnak adnám ki az összefoglaló órára, hogy készítsenek otthon szófelhőt, majd megnéznénk mindenkiét, és a készítő megmagyarázna egy fogalmat, amit beleírt a felhőjébe.


Informatikaóra:


Informatikán is úgy tudom elképzelni szófelhő használatát, hogy egy adott témakör kulcsszavait saját maguk készítsék el a diákok. Mivel ezeket az órákat többnyire úgyis gépteremben tartják szerencsére, ezért itt nem ragaszkodnék a házi feladatként való feladáshoz, inkább az óra keretein belül készíteném el a gyerekekkel. Esetleg ha valami képszerkesztő programot tanulunk éppen, akkor az óra anyaga lehet az is, hogy az eszköztáron lévő ikonok neveit tartalmazó szófelhőt készítsük el az adott programban, így gyakorolhatják a használatát.

Ének-zene:


Ez ugyan nem tartozik a szakomhoz, viszont zongoráztam 6 éven keresztül, és mostanában újra kedvet kaptam hozzá, így mindenképpen szerettem volna kipróbálni a violinkulcsos alakzatot, miután megláttam, hogy milyen beépített alakzat is van. Ennél a szófelhőnél láttam leginkább, hogy mennyire fontos, hogy milyen betűszínnel, betűtípussal és szövegiránnyal készítjük el a szófelhőnket. Szerintem nem is magyarázom túl, hogy miért olyan fontos ez, beszéljen helyettem az alábbi kép.


2016. április 17.

Közösségi oldalak az oktatásban?? Mire jó??

Ezen a héten a blogom témája egy közösségi oldal, és a vele kapcsolatos ötletek arra, hogyan lehet hasznosítani őket  a tanulási folyamatban konkrét téma feldolgozása során. Mivel én eddig szinte csak a facebook-ot használtam, és feldolgozni nem ezt szerettem volna, ezért a dolog bővebb utánajárást igényelt.



Mint azt előbb említettem, igyekeztem nem a facebook-ot választani, de az összes többi felmerülő lehetőség valamiért kevésbé tűnt jó választásnak. A sulineten ugyan lehet csoportot létrehozni az osztályból, viszont a diákok kisebb valószínűséggel nézegetik, nem tekintik közösségi oldalnak, nehéz rávenni őket a használatra. A twitter csak arra alkalmas, hogy megosszunk bejegyzéseket, képeket, és mivel nem lehet csoportot létrehozni, ezért a kitett anyagok ország-világ számára láthatóak, privát üzenet sem küldhető. Az instagram-on pedig csak képeket tudunk megosztani, ami nagy hátrány. Kicsit ugyan több funkcióval bír ugyan mint a twitter, de a csoport létrehozásának hiánya itt is nagy probléma. A tumblr az instához és a twitterhez hasonló, minden bejegyzés nyilvános, csoportok itt sem készíthetők. Ezek után sajnos kénytelen vagyok visszatérni a facebook-hoz, mert úgy látom az a legalkalmasabb.


Először középiskolában találkoztam azzal, hogy egy tanár facebook-on keresztül kommunikál az osztállyal. Példának is ezt szeretném hozni, mert a saját szaktárgyamból nem tudok ennyire jó példákat mondani. Volt média (igen, ilyen tantárgyam is volt egy évig) tanárom rendezte az osztályt annak idején egy csoportba, Mivel ebből a tantárgyból nem volt könyvünk, hanem arra volt hivatott, hogy magyaróráról vegyen át bizonyos anyagrészeket, ezért a tanárnő ide tett ki rövid leírást az adott tananyaghoz és ide tette fel a házikat is. Például: feltett egy-egy mintát a hagyományos, szakmai és amerikai típusú önéletrajzról, és házi feladatnak feladta, hogy írjuk meg a saját önéletrajzainkat a három minta alapján. De írtunk ilyen formán glosszát, kérvényt, könyvajánlót, meghívót... stb. Hasznosnak találtuk, hogy ha bárki bármiben elakadt, akkor rögtön tudtunk kérdezni a csoportban. Ha a tanárnő nem olvasta rögtön, az osztály viszonylag aktív volt az oldalon, így ha valaki más tudta a választ, akkor válaszolt ő, így tudtuk egymást segíteni, és felgyorsult a kérdések átfutási ideje. Ezen felül ha valaki ír a tanárnak valamilyen kérdést illetően, akkor amennyiben a tanár úgy ítéli meg, hogy másoknak is gondot okozhat az adott kérdés, akkor válaszolhat rá nyilvánosan, ezzel elkerülve, hogy valaki félreértsen valamit.


Ezen felül most szeretném matekos nézőpontból is megvilágítani egy kicsit a témát. Matektanárként azt gondolom, hogy van jópár érdekesség a matematikában, amire nem feltétlen jut idő az óra keretein belül, nem tartozik a tananyaghoz, de az érdeklődőbbeknek el lehet mondani. Ide sorolom például a történelmi hátterét az adott téma felfedezésének, a nagyobb hírű matematikusok életének érdekességeit, stb. Ezekről a csoportba lehet kitenni egy-két linket, amivel érdekesebbé válik a tananyag. Ezen felül úgy gondolom mindenki ismer olyan játékokat, amik a saját tantárgyát tanítják. Én személy szerint ha találok valami jó online játékot, vagy mobilapplikációt a tantárgyhoz kapcsolódóan, akkor azt mindenképpen megosztanám a gyerekekkel. Csak hogy néhány példát fel is soroljak: 
Ezen felül valami szemléltetést, reprezentációt is fel lehet tenni, matek esetében például Geogebrában praktikus szemléltetni a térgeometriai feladatokat, hiszen azt kevesen látják ha csak fel van rajzolva a táblára. Viszont azt is fontosnak tartom, hogy ne tegyünk az osztály facebook csoportjába minden nap több posztot, mert egy idő utána ha nagy mennyiségű tananyaggal halmozzuk el az osztályt, akkor szerintem érdeklődésüket vesztik. Heti 3 alkalomnál többször én biztosan nem írnék bejegyzést egy tantárgyhoz.



Remélem hasznos volt a bejegyzés. Még én magam is kedvet kaptam hozzá, hogy ilyen célokra használjam a facebook-ot, pedig próbáltam valami mást keríteni, hátha megkerülhető, vagy van jobb közösségi oldal. De egyelőre nincs, vagy nem találtam meg. Sok sikert kívánok mindenkinek az osztály facebook-oldalának létrehozásához! További szép napot mindenkinek!

2016. április 3.

Mire jók az online tesztek?

Mire jó?


Egy pedagógus életét képesek megkönnyíteni az online tesztek. Legalább is számomra könnyebbnek tűnik, hogy nem kell kijavítani a dolgozatokat, hiszen a rendszer ezt automatikusan megteszi, illetve nem kell a diákok -esetenként elég ronda- kézírását kibogozni. Több lehetőség is van, ilyen teszt készítésére, viszont vigyázni kell az itt kérdezett feladattípusokkal. Aki esetleg nem ismer ilyeneket, itt van pár példa: Redmenta, Google Form, Sorcative, Nearpod... Ezen felül jól használható még a Hot Potatoes, viszont ez nem működik online, le kell sajnos tölteni. 

Hogyan használjuk?


Az előzőekben említett feladattípusokra visszatérve: például nem szerencsés egy hosszú kifejtős kérdést feltenni ilyen tesztben, hiszen azt a gép nem tudja hatékonyan javítani. Legjobb kérdések ilyen szempontból a feleletválasztós, illetve rövid válasz igénylő kérdések, esetleg összepárosítós és igaz-hamis feladatok. A tesztkészítők többségét viszonylag egyszerűen lehet használni, előzetes tudást nem igényelnek, legfeljebb a nem magyar nyelvű oldalakhoz szükséges idegen nyelv ismerete.

Nézzünk egy példát!


Készítettem nektek egy Redmenta feladatsort, amit érettségi előtti gyakorlásnak szántam matekból, valamikor 12. évfolyamon. Azért ilyen témában, hogy meg tudjam mutatni a teszt előnyeit és hátrányait is, amit egy témakörön belül nem feltétlen sikerült volna ilyen szépen megmutatnom. 

1. feladat:



Az első feladatom egy kombinatorikai párosítós feladat. A feladat lényege, hogy a megadott problémákat a diák össze tudja párosítani annak a nevével, és ezáltal felismerje, hogy milyen módon lehet azt megoldani.

2. feladat:


Ezután a következő feladatnak egy igaz-hamis feladatot tettem. Itt több kisebb feladat is adható, hiszen ezeket gyorsan meg lehet oldani. A legtöbb kérdés valamilyen tényanyagra kérdez rá, viszont a többi sem igényel hosszas számolást. Ez után a feladat után például praktikus megbeszélni azokat a témaköröket amiben a legtöbben hibáztak, nem csak az adott feladatot megmagyarázni.

3. feladat:



Az utolsó feladattal a Redmenta egy előnyére és egy hártányára is fel szeretném hívni a figyelmet. Az előnye, hogy a feladatokhoz képek csatolhatóak, így egy előre megszerkesztett (pl.: GeoGebrával) ábrának bizonyos részeire is rákérdezhetünk. A LaTaX-ben (matematikai szövegszerkesztő) használatos kódok működnek a kérdés feltételekor, ami szintén egy nagy előnye, viszont a válaszlehetőségek között sajnos ezek a kódok már nem működnek, ami a fenti példában az alsó és felső indexek hiányaként jelenik meg. Egyébként a feladatot azért találtam jónak, mert egy romusz területére több képletünk is van, és érettségin sokszor nem bizonyul elegendőnek egyetlen képlet ismerete.

Összegzés:


Mindezek ismeretében azt gondolom, hogy minden tanárnak van olyan témaköre, amit akár gyakorlás, akár röpdolgozat céljából érdemes egy online kérdőívvel megközelíteni. A dikákokat is jobban le fogja kötni, mint egy papír alapú teszt, viszont ne legyünk naivak, valószínűleg megpróbálnak majd puskázni, vagy egymással kommunikálni, ha van internetelérhetőség. Több oldal is gondolt erre, tehát a legtöbb platformon be lehet állítani, hogy a kérdések, de még akár a válaszlehetőségek is véletlen sorrendben jelenjenek meg. Ezen kívül több helyen állítható a kérdésekhez időkorlát, tehát mire kikeresné a netről, addigra letelik a válaszra adható idő, így fejből kell tudnia ami helyes és mi nem. Remélem a bejegyzésem hasznos volt azoknak, akik szeretnének a saját órájukra online kérdőíveket bevinni. Akik meg eddig nem szerettek volna, azokat remélem meggyőztem, hogy ezután majd akarnak. Sok sikert hozzá mindenkinek!!