Fülek

2016. április 3.

Mire jók az online tesztek?

Mire jó?


Egy pedagógus életét képesek megkönnyíteni az online tesztek. Legalább is számomra könnyebbnek tűnik, hogy nem kell kijavítani a dolgozatokat, hiszen a rendszer ezt automatikusan megteszi, illetve nem kell a diákok -esetenként elég ronda- kézírását kibogozni. Több lehetőség is van, ilyen teszt készítésére, viszont vigyázni kell az itt kérdezett feladattípusokkal. Aki esetleg nem ismer ilyeneket, itt van pár példa: Redmenta, Google Form, Sorcative, Nearpod... Ezen felül jól használható még a Hot Potatoes, viszont ez nem működik online, le kell sajnos tölteni. 

Hogyan használjuk?


Az előzőekben említett feladattípusokra visszatérve: például nem szerencsés egy hosszú kifejtős kérdést feltenni ilyen tesztben, hiszen azt a gép nem tudja hatékonyan javítani. Legjobb kérdések ilyen szempontból a feleletválasztós, illetve rövid válasz igénylő kérdések, esetleg összepárosítós és igaz-hamis feladatok. A tesztkészítők többségét viszonylag egyszerűen lehet használni, előzetes tudást nem igényelnek, legfeljebb a nem magyar nyelvű oldalakhoz szükséges idegen nyelv ismerete.

Nézzünk egy példát!


Készítettem nektek egy Redmenta feladatsort, amit érettségi előtti gyakorlásnak szántam matekból, valamikor 12. évfolyamon. Azért ilyen témában, hogy meg tudjam mutatni a teszt előnyeit és hátrányait is, amit egy témakörön belül nem feltétlen sikerült volna ilyen szépen megmutatnom. 

1. feladat:



Az első feladatom egy kombinatorikai párosítós feladat. A feladat lényege, hogy a megadott problémákat a diák össze tudja párosítani annak a nevével, és ezáltal felismerje, hogy milyen módon lehet azt megoldani.

2. feladat:


Ezután a következő feladatnak egy igaz-hamis feladatot tettem. Itt több kisebb feladat is adható, hiszen ezeket gyorsan meg lehet oldani. A legtöbb kérdés valamilyen tényanyagra kérdez rá, viszont a többi sem igényel hosszas számolást. Ez után a feladat után például praktikus megbeszélni azokat a témaköröket amiben a legtöbben hibáztak, nem csak az adott feladatot megmagyarázni.

3. feladat:



Az utolsó feladattal a Redmenta egy előnyére és egy hártányára is fel szeretném hívni a figyelmet. Az előnye, hogy a feladatokhoz képek csatolhatóak, így egy előre megszerkesztett (pl.: GeoGebrával) ábrának bizonyos részeire is rákérdezhetünk. A LaTaX-ben (matematikai szövegszerkesztő) használatos kódok működnek a kérdés feltételekor, ami szintén egy nagy előnye, viszont a válaszlehetőségek között sajnos ezek a kódok már nem működnek, ami a fenti példában az alsó és felső indexek hiányaként jelenik meg. Egyébként a feladatot azért találtam jónak, mert egy romusz területére több képletünk is van, és érettségin sokszor nem bizonyul elegendőnek egyetlen képlet ismerete.

Összegzés:


Mindezek ismeretében azt gondolom, hogy minden tanárnak van olyan témaköre, amit akár gyakorlás, akár röpdolgozat céljából érdemes egy online kérdőívvel megközelíteni. A dikákokat is jobban le fogja kötni, mint egy papír alapú teszt, viszont ne legyünk naivak, valószínűleg megpróbálnak majd puskázni, vagy egymással kommunikálni, ha van internetelérhetőség. Több oldal is gondolt erre, tehát a legtöbb platformon be lehet állítani, hogy a kérdések, de még akár a válaszlehetőségek is véletlen sorrendben jelenjenek meg. Ezen kívül több helyen állítható a kérdésekhez időkorlát, tehát mire kikeresné a netről, addigra letelik a válaszra adható idő, így fejből kell tudnia ami helyes és mi nem. Remélem a bejegyzésem hasznos volt azoknak, akik szeretnének a saját órájukra online kérdőíveket bevinni. Akik meg eddig nem szerettek volna, azokat remélem meggyőztem, hogy ezután majd akarnak. Sok sikert hozzá mindenkinek!!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése