Fülek

2016. április 24.

(Szó)fellegekben

Először is nézzük meg mire jó egy szófelhő. Rákeresve mégis mit tud, mire lehet használni nagyon jó tippeket találhatunk, de azért mégis csak az a legjobb, ha az ember saját maga kreativitását éli ki egy ilyen feladaton. Ezáltal rögtön egy javaslattal indítok: célszerű a gyerekeknek kiadni feladatként, hogy ők készítsenek szófelhőt az aktuális témakörhöz. Mire kiválogatják a legjobb beállítást, színt... teljesen belevonódnak az anyagba, a szakkifejezések talán kicsit jobban megmaradnak. A szófelhő, azaz a szavak kiemelésével összeállított kép nemcsak dizájnelem lehet, hanem akár fontos illusztráció is. Ez elég jól hangzik, úgyhogy ki is próbáltam gyorsan.

Matekóra:


Éppen most írok matematikatanítás és szakmódszertan című tantárgyamra beadandót statisztika témaköréből. A beadandó lényege az, hogy bemutassam a teljes témakör minden problematikáját óravázlatokkal, tanmenetrészletekkel, összeállított témazáró dolgozattal, és minden olyan dologgal, amire szüksége lehet annak, aki statisztikát akar tanítani középiskolában. Amikor ezeket az órákat tervezgettem, és közben eszembe jutott a blog hirtelen szöget ütött a fejembe, hogy a témából készíthetnék egy szófelhőt, amit az összefoglaló órán meg lehetne nézni. A gyerekekhez is közelebb tudnám hozni talán a tananyagot, ha valami olyan mintába rendezem el, ami a legtöbbjük számára valami kedves motívumot adjon ki. Esetleg házi feladatnak adnám ki az összefoglaló órára, hogy készítsenek otthon szófelhőt, majd megnéznénk mindenkiét, és a készítő megmagyarázna egy fogalmat, amit beleírt a felhőjébe.


Informatikaóra:


Informatikán is úgy tudom elképzelni szófelhő használatát, hogy egy adott témakör kulcsszavait saját maguk készítsék el a diákok. Mivel ezeket az órákat többnyire úgyis gépteremben tartják szerencsére, ezért itt nem ragaszkodnék a házi feladatként való feladáshoz, inkább az óra keretein belül készíteném el a gyerekekkel. Esetleg ha valami képszerkesztő programot tanulunk éppen, akkor az óra anyaga lehet az is, hogy az eszköztáron lévő ikonok neveit tartalmazó szófelhőt készítsük el az adott programban, így gyakorolhatják a használatát.

Ének-zene:


Ez ugyan nem tartozik a szakomhoz, viszont zongoráztam 6 éven keresztül, és mostanában újra kedvet kaptam hozzá, így mindenképpen szerettem volna kipróbálni a violinkulcsos alakzatot, miután megláttam, hogy milyen beépített alakzat is van. Ennél a szófelhőnél láttam leginkább, hogy mennyire fontos, hogy milyen betűszínnel, betűtípussal és szövegiránnyal készítjük el a szófelhőnket. Szerintem nem is magyarázom túl, hogy miért olyan fontos ez, beszéljen helyettem az alábbi kép.


2016. április 17.

Közösségi oldalak az oktatásban?? Mire jó??

Ezen a héten a blogom témája egy közösségi oldal, és a vele kapcsolatos ötletek arra, hogyan lehet hasznosítani őket  a tanulási folyamatban konkrét téma feldolgozása során. Mivel én eddig szinte csak a facebook-ot használtam, és feldolgozni nem ezt szerettem volna, ezért a dolog bővebb utánajárást igényelt.



Mint azt előbb említettem, igyekeztem nem a facebook-ot választani, de az összes többi felmerülő lehetőség valamiért kevésbé tűnt jó választásnak. A sulineten ugyan lehet csoportot létrehozni az osztályból, viszont a diákok kisebb valószínűséggel nézegetik, nem tekintik közösségi oldalnak, nehéz rávenni őket a használatra. A twitter csak arra alkalmas, hogy megosszunk bejegyzéseket, képeket, és mivel nem lehet csoportot létrehozni, ezért a kitett anyagok ország-világ számára láthatóak, privát üzenet sem küldhető. Az instagram-on pedig csak képeket tudunk megosztani, ami nagy hátrány. Kicsit ugyan több funkcióval bír ugyan mint a twitter, de a csoport létrehozásának hiánya itt is nagy probléma. A tumblr az instához és a twitterhez hasonló, minden bejegyzés nyilvános, csoportok itt sem készíthetők. Ezek után sajnos kénytelen vagyok visszatérni a facebook-hoz, mert úgy látom az a legalkalmasabb.


Először középiskolában találkoztam azzal, hogy egy tanár facebook-on keresztül kommunikál az osztállyal. Példának is ezt szeretném hozni, mert a saját szaktárgyamból nem tudok ennyire jó példákat mondani. Volt média (igen, ilyen tantárgyam is volt egy évig) tanárom rendezte az osztályt annak idején egy csoportba, Mivel ebből a tantárgyból nem volt könyvünk, hanem arra volt hivatott, hogy magyaróráról vegyen át bizonyos anyagrészeket, ezért a tanárnő ide tett ki rövid leírást az adott tananyaghoz és ide tette fel a házikat is. Például: feltett egy-egy mintát a hagyományos, szakmai és amerikai típusú önéletrajzról, és házi feladatnak feladta, hogy írjuk meg a saját önéletrajzainkat a három minta alapján. De írtunk ilyen formán glosszát, kérvényt, könyvajánlót, meghívót... stb. Hasznosnak találtuk, hogy ha bárki bármiben elakadt, akkor rögtön tudtunk kérdezni a csoportban. Ha a tanárnő nem olvasta rögtön, az osztály viszonylag aktív volt az oldalon, így ha valaki más tudta a választ, akkor válaszolt ő, így tudtuk egymást segíteni, és felgyorsult a kérdések átfutási ideje. Ezen felül ha valaki ír a tanárnak valamilyen kérdést illetően, akkor amennyiben a tanár úgy ítéli meg, hogy másoknak is gondot okozhat az adott kérdés, akkor válaszolhat rá nyilvánosan, ezzel elkerülve, hogy valaki félreértsen valamit.


Ezen felül most szeretném matekos nézőpontból is megvilágítani egy kicsit a témát. Matektanárként azt gondolom, hogy van jópár érdekesség a matematikában, amire nem feltétlen jut idő az óra keretein belül, nem tartozik a tananyaghoz, de az érdeklődőbbeknek el lehet mondani. Ide sorolom például a történelmi hátterét az adott téma felfedezésének, a nagyobb hírű matematikusok életének érdekességeit, stb. Ezekről a csoportba lehet kitenni egy-két linket, amivel érdekesebbé válik a tananyag. Ezen felül úgy gondolom mindenki ismer olyan játékokat, amik a saját tantárgyát tanítják. Én személy szerint ha találok valami jó online játékot, vagy mobilapplikációt a tantárgyhoz kapcsolódóan, akkor azt mindenképpen megosztanám a gyerekekkel. Csak hogy néhány példát fel is soroljak: 
Ezen felül valami szemléltetést, reprezentációt is fel lehet tenni, matek esetében például Geogebrában praktikus szemléltetni a térgeometriai feladatokat, hiszen azt kevesen látják ha csak fel van rajzolva a táblára. Viszont azt is fontosnak tartom, hogy ne tegyünk az osztály facebook csoportjába minden nap több posztot, mert egy idő utána ha nagy mennyiségű tananyaggal halmozzuk el az osztályt, akkor szerintem érdeklődésüket vesztik. Heti 3 alkalomnál többször én biztosan nem írnék bejegyzést egy tantárgyhoz.



Remélem hasznos volt a bejegyzés. Még én magam is kedvet kaptam hozzá, hogy ilyen célokra használjam a facebook-ot, pedig próbáltam valami mást keríteni, hátha megkerülhető, vagy van jobb közösségi oldal. De egyelőre nincs, vagy nem találtam meg. Sok sikert kívánok mindenkinek az osztály facebook-oldalának létrehozásához! További szép napot mindenkinek!

2016. április 3.

Mire jók az online tesztek?

Mire jó?


Egy pedagógus életét képesek megkönnyíteni az online tesztek. Legalább is számomra könnyebbnek tűnik, hogy nem kell kijavítani a dolgozatokat, hiszen a rendszer ezt automatikusan megteszi, illetve nem kell a diákok -esetenként elég ronda- kézírását kibogozni. Több lehetőség is van, ilyen teszt készítésére, viszont vigyázni kell az itt kérdezett feladattípusokkal. Aki esetleg nem ismer ilyeneket, itt van pár példa: Redmenta, Google Form, Sorcative, Nearpod... Ezen felül jól használható még a Hot Potatoes, viszont ez nem működik online, le kell sajnos tölteni. 

Hogyan használjuk?


Az előzőekben említett feladattípusokra visszatérve: például nem szerencsés egy hosszú kifejtős kérdést feltenni ilyen tesztben, hiszen azt a gép nem tudja hatékonyan javítani. Legjobb kérdések ilyen szempontból a feleletválasztós, illetve rövid válasz igénylő kérdések, esetleg összepárosítós és igaz-hamis feladatok. A tesztkészítők többségét viszonylag egyszerűen lehet használni, előzetes tudást nem igényelnek, legfeljebb a nem magyar nyelvű oldalakhoz szükséges idegen nyelv ismerete.

Nézzünk egy példát!


Készítettem nektek egy Redmenta feladatsort, amit érettségi előtti gyakorlásnak szántam matekból, valamikor 12. évfolyamon. Azért ilyen témában, hogy meg tudjam mutatni a teszt előnyeit és hátrányait is, amit egy témakörön belül nem feltétlen sikerült volna ilyen szépen megmutatnom. 

1. feladat:



Az első feladatom egy kombinatorikai párosítós feladat. A feladat lényege, hogy a megadott problémákat a diák össze tudja párosítani annak a nevével, és ezáltal felismerje, hogy milyen módon lehet azt megoldani.

2. feladat:


Ezután a következő feladatnak egy igaz-hamis feladatot tettem. Itt több kisebb feladat is adható, hiszen ezeket gyorsan meg lehet oldani. A legtöbb kérdés valamilyen tényanyagra kérdez rá, viszont a többi sem igényel hosszas számolást. Ez után a feladat után például praktikus megbeszélni azokat a témaköröket amiben a legtöbben hibáztak, nem csak az adott feladatot megmagyarázni.

3. feladat:



Az utolsó feladattal a Redmenta egy előnyére és egy hártányára is fel szeretném hívni a figyelmet. Az előnye, hogy a feladatokhoz képek csatolhatóak, így egy előre megszerkesztett (pl.: GeoGebrával) ábrának bizonyos részeire is rákérdezhetünk. A LaTaX-ben (matematikai szövegszerkesztő) használatos kódok működnek a kérdés feltételekor, ami szintén egy nagy előnye, viszont a válaszlehetőségek között sajnos ezek a kódok már nem működnek, ami a fenti példában az alsó és felső indexek hiányaként jelenik meg. Egyébként a feladatot azért találtam jónak, mert egy romusz területére több képletünk is van, és érettségin sokszor nem bizonyul elegendőnek egyetlen képlet ismerete.

Összegzés:


Mindezek ismeretében azt gondolom, hogy minden tanárnak van olyan témaköre, amit akár gyakorlás, akár röpdolgozat céljából érdemes egy online kérdőívvel megközelíteni. A dikákokat is jobban le fogja kötni, mint egy papír alapú teszt, viszont ne legyünk naivak, valószínűleg megpróbálnak majd puskázni, vagy egymással kommunikálni, ha van internetelérhetőség. Több oldal is gondolt erre, tehát a legtöbb platformon be lehet állítani, hogy a kérdések, de még akár a válaszlehetőségek is véletlen sorrendben jelenjenek meg. Ezen kívül több helyen állítható a kérdésekhez időkorlát, tehát mire kikeresné a netről, addigra letelik a válaszra adható idő, így fejből kell tudnia ami helyes és mi nem. Remélem a bejegyzésem hasznos volt azoknak, akik szeretnének a saját órájukra online kérdőíveket bevinni. Akik meg eddig nem szerettek volna, azokat remélem meggyőztem, hogy ezután majd akarnak. Sok sikert hozzá mindenkinek!!



2016. március 20.

Tanítási filozófiám

Sziasztok!


Ez a blogbejegyzésem a tanítási filozófiámról fog szólni. Ugyan eddig nem tudtam róla, hogy nekem egyáltalán van tanítási filozófiám, de aztán rá kellett ébrednem, hogy van, csak eddig nem így neveztem. Megörvendeztetlek titeket pár gondolatommal, remélem nagyrészt ti is egyetértetek az itt leírtakkal. Mivel ez a téma nagyon nagy és szerteágazó, ezért bocsássátok meg nekem, ha 1-2 nézet kimarad belőle. Ez nem jelenti azt, hogy azokat kevésbé tartok fontosnak, de hát valljuk be, ebből a témából akár könyvet is lehetne írni.

Tanítani csak úgy érdemes, ha az ember szívvel-lélekkel csinálja!


A leadott anyag mennyisége az idő múlásával egyre terjedelmesebb,ezért több időt kell fordítania egy tanárnak arra, hogy átadja a diákoknak a tudást. Mivel az osztályteremben együtt töltött idő korlátozott, ezért otthoni készüléssel szerintem nem árt előkészíteni a tanórákat. 

A különböző képességű tanulók más-más gondolatokkal hallgatják a az anyagot, gyakran máshogy értelmezik. A tanárnak kifejezetten kreatívnak kell lennie, sokszínűnek, hogy a hallgatósága a szubjektivitásuktól függetlenül közös nevezőn legyenek a haladás és megértés érdekében. Ez sosem megy egyszerűen, lehetnek fennakadások, ezért a következő amit igazán fontosnak tartok az a türelem. A türelem mellé kifejezetten szorosan párosulnia kell a kitartásnak. Egy tanár mentalitásának alapját kell képezze az, hogy a tudását át akarja adni. Soha nem szabad figyelmen kívül hagynia, ha a gyerek nem ért valamit. Addig kell magyaráznia, míg a tanuló meg nem érti.



Fontosnak tartom a példázatok használatát, a primitív példák is nagyok hasznosak tudnak lenni. Kiváltképp az életből vett példákat tartom a leghasznosabbnak, hogy a gyerek tudja miért lesz ez jó neki a jövőben, vagy miért is érdemes ezt elsajátítania hiszen gyakran teszik fel a kérdést ,,Miért?'' A matematika terén ezt főként fontos lenne megtanítani, hiszen az összefüggések, a logikus gondolkodás, az elsajátított tudás használata a cél. A matek tipikusan az a tantárgy amitől sokan tartanak. Az esetek többségében a számok és betűk együttese csak akkor szelídíthető meg, ha a tanító képes megértetni a tanulóval. Képes elérni hogy ráérezzen a matek gondolkodására. Ezzel megtanítva a számtan logikus, összetett gondolkodásmódjára. Ez magabiztosságot ad, és nehezebben lehet átverni az elsajátítóját később (pl.: banki ügyintézés, kamatok terén). A példák továbbá segítenek minél jobban felkelteni az érdeklődést a matematika felé. A tanulás a megértéssel élvezetesebbé válhat, az órák sokszínűvé és változatossá tehetők csoportmunkákkal, logikai játékokkal. Szeretném megtanítani őket a matematika nyelvén, ráébreszteni a gyerekeket a gondolkodás képességére.



Ezen felül informatikatanárként még szeretném tanítani őket boldogulni a modern technológia világában. Mivel minden eszköz (értek ezalatt hardvereket és szoftvereket egyaránt) használatát nem tudom nekik pár év alatt megtanítani, így célom inkább a változatosság, és hogy nyitottak legyenek azokkal a dolgokkal szemben is amiket nem ismernek, hiszen az adaptivitás jelentősége a gyorsan végbemenő változások, fejlesztések során felértékelődött. Erről viszont már írtam bővebben a digitális kompetenciáról, és az IKT óratervről szóló bejegyzésekben. 


Végezetül pár idézettel szeretném zárni soraimat, amik az általam vallott tanítási filozófiával összhangban vannak. Több gondolat közülük tetten érhető a fentiekben.

,,A legkiemelkedőbb tanárnak se lehet mindig igaza.'' /Higasino Keigo/
,,Az iskolai tanulás nem is a jegyek, vagy az aktuális tananyag miatt fontos, hanem az agy tornáztatása miatt.'' /Dopeman/
,,A legnagyobb jutalom egy diáknak nem a jó osztályzat, hanem ha a tanára hajlandó meghallgatni őt.'' /Nikolay Konstantinov/
,,Az ember két dolgot szerethet a tanári pályán: a diákjait és a szaktárgyait. Ha e kettő megvan, nem kell különbet kívánni.'' /Kunfalvi Rezső/
,,Diáknak sokat kell tanulni, tanárnak még többet.'' /Cs. Szabó László/
,,Az internet a világ legnagyobb osztályterme.'' /Steven Novella/
,,A matematikatanulás mozgatóerejének (...) a felfedezés izgalmának kell lennie, nem pedig annak a kétes értékű célnak, hogy másoknál jobb osztályzatokat kapjunk, vagy valamilyen díj dicsőségében sütkérezzünk.'' /Dienes Zoltán Pál/

2016. március 5.

A digitális kompetenciáról

Miért beszélünk egyáltalán digitális kompetenciáról?


Persze azon kívül, hogy mostanában nagyon is divatos szó a kompetencia. Röviden azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. Tehát felmenőink is kompetensek voltak sok területen, csak ők még nem használták ezt a modern elnevezést.

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlást tett (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. (Bővebben aki akar erről itt olvashat.) A NAT ez alapján határozta meg a fejlesztendő kompetenciákat:
  • Hatékony, önálló tanulás
  • Anyanyelvi kommunikáció
  • Idegen-nyelvi kommunikáció
  • Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség
  • Természettudományos kompetencia
  • Digitális kompetencia
  • Szociális és állampolgári kompetencia
  • Kezdeményező-kézség és vállalkozói kompetencia
  • Matematikai kompetencia

Digitális kompetencia fejlesztése

Informatikaórán


Azt hiszem a könnyebbel kezdem, mégpedig az informatikával. Itt többnyire egyértelmű, hogy hol fejleszthetjük a digitális kompetenciákat. NAT-ban is olvashatjuk, hogy ,,magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés...''. Mivel ezek amúgy is a tanterv és a középszintű érettségi részét képezik, ezért ezen a fronton szinte biztos, hogy ezeknek az ismereteknek nagy részét elsajátítja a diák. Vannak viszont olyan részei a digitális kompetenciának, amik nem kapcsolódnak ennyire szorosan az informatikaórákhoz, viszont azok keretein belül megmutatható. Ilyen például az internetes biztonság, a kritikai nézetek a neten olvasható tartalmakkal szemben, valamint a digitális íráskészség.



Vannak viszont olyan részei, amik sajnos nem férnek bele az informatikaórák kereteibe, és ennek oka főként az alacsony heti óraszám. Ilyen rész például, amivel az óra keretein belül nem tudunk foglalkozni a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi keretek. 

Matematikaórán


Ez a része egy kicsivel nehezebb, de korántsem kivitelezhetetlen. Napjainkban egyre nyitottabbak az iskolák arra, hogy digitális eszközöket ne csak az informatikaórán használjunk, viszont sajnos még a láthatáron sincs az az időszak, hogy egyéb órákat is nagy számban lehessen gépteremben tartani. Viszont nagyon jó inspiráció egy kurzus, amit az egyetemen ebben a félévben végzek. A kurzus címe okostelefonok a matematikatanításban, és sok olyan applikációt ismertem meg már az első pár alkalommal, amit biztosan fogok majd használni. Így az eszközhasználaton keresztül a különböző appok telepítése, az adott telefon/tablet operációs rendszerének kezelése mind a digitális kompetenciát fejlesztik, valamint a Kahoot! program is jól használható, ami az elektronikus média útján történő kommunikációra példa.

Videó 21. századi készségekről


Én a következő videót azért választottam, mert nagyon fontos készségnek, képességnek tartom a digitális tartalmakkal szembeni kritikus hozzáállást. Sok esetben állítanak valótlant, akár egy hirdetés, akár egy társkeresés, vagy bármi más kapcsán. Rengeteg kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha tudjuk, hogy a facebook-on terjedő körüzenet kacsa, vagy ha tudjuk, hogy két kattintással nem nyertünk iPhone-t, és nem mi vagyunk az egymilliomodik látogatók az oldalon.


A következő videóban a hamis személyazonosságra láthatunk példát. Hiszen ameddig csak a virtuális téren keresztül ismerünk valakit, addig nem tudhatjuk, valójában ki is ül a másik számítógép előtt. Lássuk most egy áldozattól, hogy a hamis személyazonosság mit is okozhat ha nem vagyunk eléggé óvatosak. Reméljük a legtöbben tanulnak ebből, és nem várják meg, amíg saját maguk is így járnak.


2016. február 28.

IKT-alapú óraterv - példát mutatok :)

Ebben a bejegyzésben egy IKT alapú óratervet készítek az egyik szakom egy órájához. Mivel informatikaórán többnyire magától értetődő, hogy milyen IKT eszközöket használjunk, ezért inkább egy matematikaórával örvendeztetném meg olvasóimat, hátha hasznos lesz. No de először gyorsan egy keveset az alapokról.

Mi is az az IKT?


Az IKT (angolul ICT) az információs és kommunikációs technológiákat jelöli. Ha azt halljuk, hogy IKT, gyakran nem gondolunk másra, mint a számítógépekre és / vagy az interaktív táblákra. 
Az IKT azonban ennél sokkal tágabb értelemben használatos, és magába foglal minden digitális technológiát. Vagyis, akkor is IKT-t használunk, ha… 
  • telefonnal videót készítünk 
  • megosztunk egy jó linket Facebookon 
  • készítünk egy fényképsorozatot digitális fényképezőgéppel, majd egy Powerpoint prezentációt csinálunk belőle 
  • robotokkal játszunk, vagy programozzuk őket 
  • készítünk Wordben egy társasjátékot, és kinyomtatjuk 
  • interaktív táblára írunk. 

Természetesen csupán attól, hogy IKT-t használunk, még nem lesz hatékony az, amit csinálunk. A kérdés itt is az, hogy mire és hogyan használjuk ezeket az eszközöket. És akkor most lássuk ezt egy óratervben!


Óraterv:


Osztály:  

9.b

Időpont:  

2016. március 03.

Téma: 

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása egyenlő együtthatók elvével valamint grafikus úton 

Óra célja: 

Lineáris egyenletek átismétlése, elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása 
  • egyenlő együtthatók módszerével
  • grafikus úton

Várható nehézségek: 

  • valamelyik technikai eszköz nem működik megfelelően, vagy egyáltalán (ezzel egy IKT órán mindig számolni kell)
  • egy vagy több tanulónak több magyarázat kell, így elcsúszunk a tervezett időbeosztástól

Szükséges előismeretek: 

  • lineáris egyenletek
  • függvények
  • lineáris függvények ábrázolása

Vázlatos terv:


0-2’ Új téma rövid bevezetése, az óra céljának meghatározása. Itt még nem indokolt IKT eszköz, ha akarjuk PowerPoint-os vetítéssel kísérhetjük az órát. Ekkor ez az első dia lenne.

3-9’ Ismétlés: lineáris egyenletek, mérlegelv. Az ismétlés több eszközön keresztül is történhet. Ha rendelkezésre állnak számítógépek, akkor különböző oktatóprogramokon keresztül (pl.: mérlegelv és egyenletmegoldás), de akár a diákok saját okostelefonjára letölthető alkalmazásokon keresztül. Még külön motiváló is lehet a játékos forma, amikor a fej boldog/szomorú lesz attól függően, hogy helyes-e a válasz.

10-15’ Egyenlő együtthatók módszerének ismertetése. Itt az ismertetést szintén lehet PowerPoint-os vetítéssel kísérni. Az alakzatok animálásával átlátható táblaképet produkálhatunk, nem kell folyton letörölni, átnyilazni az alakzatokat.

16-26’ Közös gyakorlás. Amennyiben interaktív tábla áll rendelkezésre, akkor oda kivetíthetünk feladatokat, amit a táblához szólított diákok át tudnak alakítani, majd megoldani.

27-32’ Grafikus módszer ismertetése, az előzőekhez hasonlóan PowerPoint formájában.

33-43’ Gyakorlás egyénileg. Geogebra és WolframAlpha programok segítségével az egyenletek függvényként történő ábrázolása, metszéspont keresése.

44-45’ Házi feladat feladása: online kérdőív formájában. (Erre több oldal is létezik, például a http://redmenta.com/ ingyenesen használható, megbízható oldal.)


Szükséges eszközök:

  • számítógép
  • projektor
  • PowerPoint (a fenti vázlathoz készített diasor megtalálható itt)
  • okostelefon
  • interaktív tábla

Összegzés:

A fentiekből is látszik, hogy egy ilyen óra megtartásának mind hardver mind szoftver oldalról sok előfeltétele van, és sajnos a legtöbb hazai iskolában még nem tartunk ott, hogy egy matematikaórát rendszeresen gépteremben tudunk tartani. Remélhetőleg a jövőben megvalósul, hogy egy ilyen óraterv bármelyik iskolában megtartható legyen, de ez sajnos még a jövő zenéje.

2016. február 9.

A kezdetek...

Kedves Olvasóim!


Először is szeretnék röviden bemutatkozni. Stencinger Dóra vagyok, 22 éves és az ELTE matematika-informatika szakos tanári MA-s hallgatója. Mosonmagyaróvárról jöttem, mióta egyetemre járok Budapesten élek.

Ez a blogom a modern eszközök a pedagógiában című tantárgyamhoz kapcsolódó bejegyzéseket fogja tartalmazni, ezáltal azoknak ajánlom, akik tanári képzésben vesznek részt, vagy már aktívan tanítanak. Remélem hasznosak lesznek számukra az írásaim és gondolataim a témákkal kapcsolatban amiket felhozok. Fontos számomra hogy segítsek másoknak a gondolataimmal, tapasztalataimmal és a tudásomat át tudjam adni, elvégre a tanári pálya erről is szól. Nem igaz?

Ha valaki esetleg nem szánt szándékkal, más tartalmat keresve jutott el ehhez a bloghoz, vagy csak kíváncsi, azoknak megmagyaráznám a domain címemet. 9 éves korom óta teljesen bele vagyok szerelmesedve J. K. Rowling csodálatos könyvsorozatába, a Harry Potter kötetekbe. Kiskoromban úgy éreztem én is boszorkány leszek és vártam a levelemet a Roxfortból. Azóta akárhány jobbnál jobb könyvet olvastam ezeknél a regényeknél átélhetőbb és érdekesebb tartalommal még nem sokszor találkoztam. Már minden könyvet többször is elolvastam.

Visszakanyarodva a tantárgyhoz: még soha az életemben idáig nem gondoltam volna, hogy blogot fogok írni. Azt meg még annyira sem, hogy ezt az egyetem keretein belül, oktatási célokból fogom megtenni. Érdekesnek tartom az ilyen módszerű tanítást, de ez a lényeg, hogy új dolgokat tanuljunk és ötleteket merítsünk ezekből. Úgy látszik, itt az ideje haladni a korral. Remélem sokak számára tudok ezzel segíteni és én is sokat tanulok közben. Let's do it!